A Herman Ottó Múzeumnak már a XX. század első felében volt ásvány-, kőzet- és kövületgyűjteménye, melynek legszebb példányait néhány kiállításon be is mutatták a nagyközönségnek. Az 1950-es évek hibás múzeumpolitikája során azonban a természettudományi gyűjteményt hagyták elenyészni, és később megszüntették. Az 1970-es évek végén indult újra a természettudományi kutatás és gyűjteményfejlesztés intézményünkben, melynek keretében az ásványtan is szerepet kapott.
Az Ásványtár alapítója, Szakáll Sándor 1979-ben került a múzeum akkori Természettudományi Osztályára. Ekkor az „ásványgyűjtemény” néhány, a tornaszentandrási Esztramos-hegyről származó cseppkőből állt. A megalakulás után a legfontosabb dolog az Ásványtár gyűjtőterületének meghatározása volt, mely a kezdetektől napjainkig a Magyarországon lévő összes lelőhely mindegyik ásványfajának minél teljesebb begyűjtését tekinti. Ez lett az Ásványtár legfőbb feladata. Amennyire energiánk és az anyagiak lehetőséget adtak rá, a Kárpát-Pannon övezet egyéb, hazánkon kívül eső lelőhelyeire is figyelemmel voltunk.
A gyűjteménygyarapítás a kezdeti években nagy lendülettel beindult. Évről évre többszáz (de olykor az ezret is meghaladó) tétellel nőtt az ásványgyűjtemény száma. Ez azért is figyelemre méltó, mivel az Ásványtár hét évig egy személlyel, az alapító Szakáll Sándorral működött, majd 1986-ban nyílt lehetőség egy gyűjteménykezelő alkalmazására, aki Lévai Zsolt lett. Ugyanakkor a gyűjteménygyarapító munkát a mai állapotokhoz képest könnyítette, hogy viszonylag nagy anyagi forrás állt rendelkezésre tárgyvásárlás céljára, illetve az 1980-as években még a mainál sokkal több bánya működött országunk területén, melyek az új példányok legfőbb forrásai voltak.
Az 1980-as években sikerült néhány régi, történeti értékű ásványgyűjteményt is múzeumunk kollekciójába integrálni. Ezek közül kiemelhető Melczer Gusztáv (1869–1907) mineralógusnak a Szepes-Gömöri-érchegységből származó 30 példányos anyaga, illetve Kriván Pál (1927–1985) 660 darabos kollekciója, mely a történelmi Magyarország számos bányahelyéről előkerült ásványokat tartalmazza. Hozzánk kerültek azon intézményekből is ásványok, amelyek a biztonságos tárolás és megőrzés feltételeit akkoriban már nem tudták vállalni. Így került múzeumunk birtokába 160 történeti értékű példány a Budapesti Műszaki Egyetem egykori gyűjteményéből, kb. 1000 régi – feltehetően zömmel a XIX. századból származó – példány a pécsi Janus Pannonius Múzeumból, továbbá mintegy 500 példány az ország különböző vidékein lévő gimnáziumokból, régi természetrajz-szertárak maradványaiból.
A terepi gyűjtés, ajándékozás és vásárlás útján gyarapított ásványgyűjtemény 2019 végére közel 22 ezer tételt számlált, ezzel Magyarország egyik legnagyobb ásványtani közgyűjteményévé vált. Maga a gyűjtemény három fő egységre tagolódik: 1.) „Magyarország ásványai” gyűjteményrész (a teljes anyag kb. 70%-a); 2.) „Kárpátok ásványai” gyűjteményrész (a teljes anyag kb. 20%-a); 3.) „Ásványrendszertan” gyűjteményrész (a teljes anyag kb. 10%-a).
Az ásványgyűjtemény mellett kisebb léptékben fejlődött tudománytörténeti gyűjteményünk, mely számos nagy hazai geológus, mineralógus kéziratait, fotóit, személyes tárgyait őrzi. Kiemelhető közülük Koch Sándornak, a Szegedi Tudományegyetem egykori professzorának hagyatéka. Könyv- és folyóirat-gyűjteményünkben elsősorban a hazai vonatkozású ásványtani kötetekre koncentrálunk. Értékesnek tartjuk különlenyomat-gyűjteményüket, melyben a legtöbb hazai ásványokkal foglalkozó, hazai vagy külföldi folyóiratban publikált cikk megtalálható.
Auripigment Újmoldováról (Moldova Nouă, Románia)
Mérete: 10 cm Régi történeti példány, a Budapesti Műszaki Egyetem ajándéka Fotó: Kulcsár Géza
Az ásványgyűjtemény gyarapodása
Az Ásványtár életében a tudományos kutatómunka, illetve a mineralógia hazai és külföldi szakembereivel való kapcsolattartás mindig központi szerepet kapott. Ezt mi sem jelzi jobban, mint az a száznál is több szakcikk, mely az Ásványtár alapításától eltelt közel negyven évben született (közülük kiemelkednek a tudomány számára új ásványfajok leírásai). Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy ez a „jéghegy csúcsa”, hiszen például 1985-től napjainkig – nem kis részben kutatómunkánk révén – 250 körüliről 700 fölöttire emelkedett a hazánkból ismert ásványfajok száma. A tudományos munka minőségét a 2000-es évektől nagyban segítette az a tény, hogy a műszerekkel egyre jobban felszerelt Miskolci Egyetem kutatóival szoros munkakapcsolatban vagyunk, műszereikhez, anyagvizsgáló laboratóriumaikhoz hozzáférhetünk.
Az Ásványtár munkatársainak – legfőképpen Szakáll Sándornak – közreműködésével számos ásványtani szakkönyv, illetve ismeretterjesztő könyv is napvilágot látott. Ezek: Magyarországi ásványritkaságok (1991), Gyűjtéstől a gyűjteményig (1994), Magyarországi ásványfajok (1994, 2005), 100 magyarországi ásványlelőhely (1996, 2004, 2017), Rudabánya ásványai (2001), Minerals of the Carpathians (2002), 120 ásványlelőhely a Kárpátokból (2004), Ásványrendszertan (2005), Barangolás az ásványok világában (2008), Ásványkalauz (2009), Mineralogy of the Székelyland (2010) és Magyarország ásványai (2016). A „Topographia Mineralogica Hungariae” című topografikus ásványtani kiadványsorozatunkból 1993 és 2006 között kilenc kötet látott napvilágot. Megemlíthető még, hogy reprint kiadásban megjelentettünk néhány olyan történeti szempontból becses kötetet, melyek ma már hozzáférhetetlenek az érdeklődők számára; kiemelhető közülük Koch Antal „Erdély ásványainak kritikai átnézete” (eredeti kiadás éve: 1885) és Tóth Mike „Magyarország ásványai” című (1882) munkája.
Az elmúlt közel negyven évben számos hazai és nemzetközi ásványtani konferencián voltunk jelen. Közülük kiemelkedik a „Minerals of the Carpathians”, majd „Mineral Sciences in the Carpathians” néven futó nemzetközi konferenciasorozat, melynek elindításában, illetve négy alkalommal rendezésében a Miskolci Egyetemmel közösen vettünk részt. Ennek részben előzményeként 1994-ben szerveztük meg a közép-európai földtudományi muzeológusok konferenciáját. Részt vettünk a legnagyobb ásványtani-muzeológiai világkonferencia (3rd Conference on Mineralogy and Museums) budapesti rendezésében is. A Természettudományos Muzeológusok Országos Találkozójának három alkalommal (1982, 1992, 1999) voltunk házigazdái.
A „Magyarország ásványai” című kötet címlapja (GeoLitera, Szeged, 2016)
A Magyarország területén ismert ásványfajok száma.
A Közép-Európai Földtudományi Muzeológusok Konferenciájának résztvevői 1994-ben Fotó: Kulcsár Géza
Mindig nagy figyelmet fordítottunk az ásványgyűjtőkkel, illetve a szélesebb nagyközönséggel való kapcsolattartásra. Ennek egyik legszebb példája a Miskolci Egyetemmel, illetve az ELTE-vel 1983-ban közösen elindított Tavaszi Ásványgyűjtő Találkozók sora, melyet később Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál névre kereszteltünk át. Jelenleg ez Miskolcon a megszakítás nélkül legrégebb óta megrendezésre kerülő fesztiválsorozat, melynek idén a 37. rendezvényére került sor.
1984-ben részt vettünk a Miskolci Ásványbarát Kör megalapításában, melynek szakmai felügyeletét azóta is ellátjuk. A Kör kéthetente megrendezett gyűléseinek is a múzeum ad otthont. 1990-ben részesei voltunk a magyar ásványbarátokat tömörítő országos civil szervezet, a Magyar Minerofil Társaság megalapításának, melynek alapító elnöke Szakáll Sándor, aki 2015-ig, tehát 25 évig töltötte be ezt a szerepkört. Jelenleg a társaság alelnöki posztját Fehér Béla tölti be, aki egyben a társaság „Geoda” nevű színes folyóiratának a főszerkesztője. Az ásványgyűjtőkkel való aktív kapcsolattartás, közös terepbejárások, terepi táborok szervezése döntő szerepet játszottak (és játszanak ma is) a gyűjtemény fejlődésében.
A Magyar Minerofil Társaság ásványgyűjtő táborában Szomolnokon (Smolník, Szlovákia), 2009-ben Fotó: Jáger Viktor
Az érdeklődő nagyközönséget elsősorban kiállítások rendezésével érjük el. Eddig három állandó kiállítást készítettünk. Az első 1982-ben nyílt meg és „A természet három országa – Ásványok, növények és állatok Észak-Magyarországon” címet viselte. Első önálló állandó kiállításunk 1995 és 2007 között volt megtekinthető a múzeum Papszer utcai régi épületében, „Magyarország ásványai” címmel. 2013-ban, a Pannon-tenger Kiállítási Épületben nyílt meg legújabb állandó kiállításunk, a „Kárpátok ásványai”. Ebben már az előzőnél egy jóval nagyobb terület, a Kárpátok hegységrendszer ásványait állítottuk ki, szintén földrajzi bontásban, mintegy 1400 példánnyal reprezentálva.
Az állandó kiállítások mellett számos időszaki kiállítást is rendeztünk. Ezek közül csak néhány jelentősebbet említünk: Az Urál-hegység ásványai (a jekatyerinburgi Uráli Geológiai Múzeum vendégkiállítása 1991-ben), A borostyán csodálatos világa (a varsói Föld Múzeuma vendégkiállítása 2002-ben), Bulgária ásványai (a szófiai „Föld és Ember” Nemzeti Múzeum vendégkiállítása 2007-ben). A múzeum alapításának 100 éves ünneplésére készült az Aranykincsek (1999), a millennium alkalmából pedig 2000-ben az „Egy ezredév bányászata, kohászata és ásványi kincsei” című nagyszabású kiállítás, utóbbi a Miskolci Egyetemmel közösen. Az ásványfesztiválokon szinte minden alkalommal készítettünk tematikus kiállításokat. Külön ki szeretnénk emelni a hazai általános és középiskoláknak szóló, „Az ásványok világa” című utazó kiállításunkat, melyet 2006 és 2010 között számos magyarországi iskolába eljuttattunk, segítve ezzel a földrajzórákon belüli minimális ásványtan-oktatást.
Kölcsönszerződés útján gyűjteményünk számos darabja került különböző magyarországi múzeumok ásványkiállításában bemutatásra. A legtöbb példányt a rudabányai Bányászattörténeti Múzeum, a telkibányai Abaúji Múzeum, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, valamint a Miskolci Egyetem állandó kiállításaihoz adtuk kölcsön.
Az 1995 és 2007 között nyitva tartó „Magyarország ásványai” című állandó kiállításunk egyik terme Fotó: Kulcsár Géza
Fontosnak tartjuk a nagyközönség felé közvetíteni, hogy az ásványok rendkívül nagy szerepet játszanak a mindennapjainkban, hiszen a minket körülvevő tárgyak nagy részének előállításához ásványi alapanyagot is felhasználtak. Emiatt indítottuk útjára 2015-ben az „Ásványok a mindennapi életünkben” című előadássorozatunkat, melyen alkalmanként egy-egy szűkebb felhasználási területet tekintettünk át, jórészt meghívott előadókkal. Így szó esett a bor geológiájáról, az ásványvizekről, a kozmetikában, a festészetben vagy a kerámiaiparban felhasznált ásványokról éppúgy, mint a drágakövekről, a zeolitokról vagy a veszélyes ásványokról.
A közösségi médiában a Facebookon önálló oldallal vagyunk jelen, ahová hetente több posztot is írunk. Itt mutatjuk be gyűjteményünk darabjait, de közelgő eseményeinkről is itt értesülhetnek az érdeklődők. Az okostelefonok elterjedésével az ásványokat is közelebb lehet vinni az emberekhez. Ezért készítettük el az Apptent Studiossal közösen az „Ásványkalauz” című ásványhatározó szoftvert, mely magyar nyelven androidos készülékekre és iPhone-ra egyaránt letölthető.
