Az Ásványtár története"Magyarország ásványai" állandó kiállításÁsványgyűjteményKönyvtárTopographia Mineralogica HungariaeAz Ásványtár alkalmi kiadványaiKözművelődési tevékenység

Nyitó lap! / Open page!

3525 Miskolc, Kossuth Lajos utca 13. levélcím: 3501 Miskolc, Postafiók 4.
tel: (+36) 46 505-098 fax:(+36) 46 555-397 e-mail: homin@hermuz.hu

Cseréljünk ásványokat
Tudománytörténeti gyűjtemény
Magyar Ásványokért Alapítvány
Magyarországi ásványfajok

Hasznos ásványtani linkek

Topographia Mineralogica Hungariae VII. (2002)


A magyar topografikus és leíró ásványtan története

Írta: Papp Gábor
 


 

HU ISBN 963 9271 19 5
HU ISSN 1215 9581

Letölthető fájlok:

Tartalomjegyzék <
tartalom.pdf 151 kbyte >
A magyar ásványtan történetének kronológiája
<
kronol.pdf 237 kbyte >
 

 

 

 

 

 
A KÖNYV ELŐSZAVA

Bevezetés

Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét – itt-ott javítva és bővítve – át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-történet mineralógusok és ásványgyűjtők féltett kincse, antikváriumokban hozzáférhetetlen ritkaság. Ezen 50 év alatt a régebbi korok és az időközben történelemmé vált újabb évtizedek tudománytörténetére vonatkozóan is számos kitűnő részlettanulmány látott napvilágot. Az érdeklődő ezeket elsősorban a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) szakfolyóiratában, a Földtani Közlönyben, illetve az MFT Tudománytörténeti Szakosztályának Földtani Tudománytörténeti Évkönyvében találja meg (a jelenleg szünetelő kiadványnak hét, túlnyomórészt angol nyelvű különszáma is megjelent). Az MFT, illetve egyes intézmények (Magyar Állami Földtani Intézet, egyetemek stb.) jubileumi kiadványai további értékes cikkeket, adatokat rejtenek. Összefoglaló igényű, részletesebb munka elkészítésére azonban Koch után még senki sem vállalkozott. Magam sem törekedhettem arra, hogy a magyar ásványtan történetét a maga teljességében tárgyaljam. A sorozat profiljának megfelelően e könyv elsősorban a magyarországi leíró és topografikus ásványtan történetére összpontosít, bár a jobb megértés céljából az ásványtan további területeire és az intézményi háttérre is nyújt – változó részletességű – kitekintést. Mivel a XX. század derekáig a hazai ásványtani munkák túlnyomó része leíró és topografikus igénnyel készült, e könyv ezen időszakra nézve lényegében teljes hazai ásványtantörténetnek is tekinthető. Az ezután erőteljesen differenciálódó és a határos tudományterületekkel bonyolult kölcsönhatásba kerülő magyarországi ásványtan későbbi történetének teljes körű tárgyalására már nem vállalkoztam. A IV. fejezet után így az olvasó bizonyos törést tapasztal majd a tárgyalásban.
E könyv alapvetően adatközlő jellegű és eseménytörténettel szolgál, bár igyekeztem az események hátterének, okainak bemutatására is. (A történelmi hátteret ismertnek tételeztem fel.) Az oknyomozás azonban gyakran nehezen megoldható feladat, hiszen a magyarországi mineralógia történetének alakulásában, mint a kis létszámú tudományágakéban különösképpen, nagy szerepe van a véletleneknek és a személyes viszonyoknak. Utóbbiakat – különösen, ha ellentétekről van szó – többnyire csak a kortársak ismerik, mert írott formában is csak elvétve, nyomtatásban még ritkábban rögzülnek. A szájhagyományokban élő tudománytörténet rövid életű, és a személyes viszonyok néhány évtized múlva kideríthetetlenné válnak.
 


A könyv felépítése

Az általam választott forma eltér a Koch által választottól. Koch könyvének első kétharmada lényegében a Magyarországon tevékenykedő mineralógusok történeti keretbe ágyazott szakmai életrajzain keresztül vezeti be olvasóját a hazai ásványtan történetébe, majd röviden érinti az ásványkémikusok és geológusok szerepét is. Könyvének további egyharmada az ásványtan fejlődését az egyes intézmények (tanszékek, gyűjtemények) sorsának tükrében tárgyalja, végül áttekinti szakfolyóirataink és a magyarországi ásványgyűjtés történetét.
Jelen munkában megkíséreltem a hazai leíró és topografikus ásványtan történetét bizonyos ismérvek alapján korszakokra bontani, és az egyes periódusokat a megfelelő fejezetekben hasonló séma szerint tárgyalni – legalábbis ami az utolsó több mint két évszázadot illeti. Az egyes fejezetekben a korszakhatárok indoklása után az ásványtan fejlődésének nemzetközi tendenciáit vázolják a Weiszburg Tamás által írt részek, majd a hazai viszonyok bemutatása következik. Ezután a „szakmai infrastruktúra” (ismeretterjesztés, ásványtani köz- és felsőoktatás, szakmai társulatok, kutatóintézetek, gyűjtemények stb.) általános helyzetével foglalkozom. Ezt követően röviden áttekintem az egyes iskolákat (1950 után az egyes kutatóhelyeket) és – nemcsak ásványtani –tevékenységüket.
E terjedelmes bevezetés után következik csak a leíró és topografikus ásványtani közlemények áttekintése. Különösen a régebbi, nehezebben hozzáférhető művek esetében lehetőleg egy-két eredeti részletet vagy fordítást is közöltem (ezeket a szöveg mellé húzott függőleges vonal és a valamivel kisebb betűméret jelöli). Az adott korszakon belül külön tárgyalom az új ásványokat leíró vagy a létező fajokat revideáló tanulmányokat, illetve az új adatokat közlő vagy új lelőhelyeket bemutató cikkeket, végül az ásványtopográfiai összefoglalásokat. (Az I. és II. fejezetben alkalmazott tárgyalásmód a tárgyalt korszakok sajátosságai miatt a fentebb vázolttól eltér.)
A szűkebb értelemben vett történeti fejezetek utáni első három függelék röviden vázolja a magyar meteoritika (F/I), mikromineralógia (F/II), illetve talajásványtan és talaj-mikromorfológia (F/III) történetét. Ezután a magyar ásványtan történetének kronológiai táblázata (F/IV) következik. Az adattárban megtalálhatók a könyvben említett társulatok (A/I) és intézmények (tanszékek, kutatóintézetek, múzeumok; A/II) történetének főbb adatai; az ásványtani cikkeket közlő egykori és jelenlegi hazai folyóiratok listája (A/III); a Magyarország mindenkori államterületén felfedezett ásványok néhány adata (A/IV), valamint jelentősebb (elhunyt) ásványtani szerzőink életrajzi adatai és arcképe (A/V). A könyvet a mutatók zárják: a könyvben szereplő, külföldre került lelőhelyek jelenlegi neve (M/I), a rövidítések jegyzéke (M/II), az irodalomjegyzék (M/III), és a személynévmutató (M/IV).
 


A szerző maga mentsége

A kéziratot olvasó kollégák közül többen hiányolták bizonyos kutatási területek megemlítését, vagy elnagyoltnak tartottak, illetve feleslegesnek ítéltek meg egyes részeket. E megjegyzések főként a szűkebb értelemben vett ásványtanon kívüli területekre vonatkoztak. Az időben előre haladva valóban egyre kevésbé megoldható feladatot jelentett a „határvonal” megállapítása a topografikus és leíró ásványtan, valamint az ásványtan egyéb területei, illetve az ásványtani módszereket (vizsgálatokat) alkalmazó kőzettan, geokémia, ércteleptan stb. között, vagyis egyre nehezebb volt eldönteni, hogy mivel foglalkozzon a könyv, és mivel ne, vagy csak érintőlegesen. Az elkerülhetetlen következetlenségért ezúton kérem az olvasó szíves megértését.
Az egyes társulatok, intézmények történetének a fejezetek elején található – némiképp az ásványtan szemüvegén át – írt áttekintését szintén érheti az a vád, hogy túlzottan vázlatos, avagy éppenséggel nem a tárgykörhöz tartozik. Ennek ellenére célszerűnek tartottam a szakmai háttér bemutatását, mégpedig inkább széleskörűen, mint mélységbe menően. További információkat az Adattár I–II. részében hivatkozott munkákban lelhet az érdeklődő. Az életrajzok (Adattár V. rész) esetében is a puszta adatokon túlmenő értékelések, illetve a publikációs listák az egyes személyeknél megadott irodalomban találhatók meg.
Az V–VI. fejezet első változatát átnéző kollégák közül néhányan felvetették, miért nem foglalkozik a könyv a kéziratos munkákkal. Számos, kéziratban maradt munka valóban eléri, sőt meghaladja a nyomtatásban megjelent cikkek színvonalát vagy információtartalmát. Mégis, a következő technikai és elvi megfontolásokból el kellett tekintenünk feldolgozásuktól: 1) a kéziratos munkákhoz való hozzáférés – a rendszerváltozás óta különösen – nehézkes vagy egyenesen lehetetlen, így csak véletlenszerű válogatásra lett volna módunk; 2) bármennyire értékes adatokat tartalmazzanak is ezek a munkák, a tudomány fejlődését és történetét alapvetően a nyomtatásban megjelent cikkek befolyásolják (l. a Krenner-féle Magyarország ásványai példáját a III.5.4.2.5. szakaszban!).
 


Néhány technikai megjegyzés

A könyv hivatkozási rendszere a sorozatban általában alkalmazottól eltér. A könnyebb olvashatóság kedvéért a szokásos név + évszámos hivatkozások helyett számozott lapalji jegyzeteket használtam. E jegyzetekben megadom a hivatkozott leíró vagy topografikus ásványtani könyvek bibliográfiai adatait (különösen a régebbi munkák esetén), míg a felhasznált, illetve tanulmányozásra ajánlott tudománytörténeti forrásokra csak névvel és évszámmal (esetleg oldalszámmal) hivatkozom, ezek további bibliográfiai adatai az irodalomjegyzékben (III. Mutató) találhatók. Az I. fejezetben tárgyalt korai munkák esetén a folyóiratokban megjelent cikkek bibliográfiai adatait is közlöm, amit a további fejezetekben már csak az új ásványfajokat leíró, illetve létező fajokat revideáló dolgozatok esetében teszek meg.
A szöveg közt az egyes személyek neve után megadott évszámok az adott intézményben való működés időszakát jelölik (az egyes források esetlegesen eltérő adatai közül a legvalószínűbbet választottam). A születési és halálozási évszámok (csak az I–IV. fejezetben említett személyekre) a névmutatóban találhatók.
Az „új előfordulások, új adatok leírása” c. alfejezetekben az egyes személyek munkásságát bemutató bekezdés(ek) végén található nyíl () () () arra utal, hogy az illető kutató munkásságáról az előző és/vagy a következő korszakot bemutató fejezet hasonló című alfejezetében is szó esik.

 

Köszönetnyilvánítás


A könyv elkészültében igen sok kolléga működött közre, egyrészt adatok közlésével, másrészt a kézirat egyes részeinek elolvasása után tett észrevételeivel, amiért ezúton is köszönetemet fejezem ki. Az I–VI. fejezetet átnézte Szakáll Sándor, Viczián István és Weiszburg Tamás. A VI.5.3.11. rész Szakáll Sándor munkája. Az V–VI. fejezetet, illetve annak és a korábbi fejezetek egyes részeit elolvasta Balázs Endre, Bárdossy György, Bidló Gábor, Brezsnyánszky Károly, Buda György, Császár Géza, Dank Viktor, Dódony István, Dudich Endre, Fórizs István, Földvári Mária, Kecskeméti Tibor, Kiss János, Kubovics Imre, Mindszenty Andrea, Morvai Gusztáv, Nagy Béla, Nemecz Ernő, Póka Teréz, Szederkényi Tibor, Székyné Fux Vilma, Tóth Álmos, Zelenka Tibor, Rajtuk kívül még különböző adatok közlésével, illetve összegyűjtésével Göndös Gáborné, Hauer Melinda, Hidasi János, Juhász Árpád, Mádai Ferenc, Pillók Edina, Pósfai Mihály, Rózsa Péter, Seresné Hartai Éva és még többen nyújtottak értékes segítséget.
Minden erőfeszítésem és a sok segítség ellenére a könyvben biztosan vannak hibák és hiányosságok. Kérem az Olvasót, hogy ezekre vonatkozó észrevételeit juttassa el hozzám.
Egyes francia, latin, német és olasz szövegrészek fordításában segített Juhász József, Körmendy Regina, Lelkesné Felvári Gyöngyi, Papp György, Tóth Erzsébet, Tóth Péter és Weiszburg Anna. Az ábraaláírásokat és a kronológiát Tóth Erzsébet fordította angolra.
Az eredeti munkák tanulmányozásához számos könyvtárat vettem igénybe. A szakkönyvtárak közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Ásványtani és Kőzettan-Geokémiai Tanszékeinek, valamint Őslénytani Tanszékének egykori könyvtára, a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Könyvtára (vezetője Csongrádi Márta), a Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára (vezetője Zsámboki László), valamint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Könyvtára (vezetője Boldizsár Judit) munkatársainak tartozom őszinte köszönettel.
A kötetben található grafikonokat és térképeket Fehér Béla (Herman Ottó Múzeum Ásványtára) rajzolta. Az illusztrációk egy részét a felsorolt szakkönyvtárak, a Herman Ottó Múzeum (HOM) Ásványtára, az ELTE Ásványtani Tanszéke, az ELTE Egyetemi Könyvtára, a MÁFI Tudománytörténeti Gyűjteménye (Hála József), a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutatólaboratóriuma (MTA GKL, Póka Teréz), az MTA Könyvtára, az MTM Ásvány- és Kőzettára és Tudománytörténeti Gyűjteménye, a Magyarhoni Földtani Társulat (Zimmermann Katalin), az Országos Széchényi Könyvtár, a Szegedi Egyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéke (Pál Molnár Elemér), illetve Bárdossy György, Bidló Gábor, Breznayné Gánóczy Mária, Buda György, Dódony István, Dudich Endre, Földvári Mária, Frivaldszky János, Kiss János, Nagy Béla, Náray-Szabó Gábor, Nemecz Ernő, Pantó György, Pósfai Mihály, Josef Preyer, Sztrókay Kálmánné, Toborffy Dénes, Vavrinecz Veronika és Viczián István bocsátotta rendelkezésemre (illetve járult hozzá a kép közléséhez).
A szerkesztési munkálatokat a miskolci Herman Ottó Múzeum Ásványtárának kollektívája (Fehér Béla, Szabó Tímea, Szakáll Sándor) koordinálta. A szerkesztésben értékes segítséget nyújtott még az ELTE TTK Ásványtani Tanszékéről Tóth Erzsébet, Váczi Tamás és Weiszburg Tamás.

Az ásványtani tudománytörténeti kutatásokat az ELTE TTK Ásványtani Tanszékén Kiss János tanszékvezetősége idején kezdtem meg, majd Bognár László és Buda György tanszékvezetősége alatt folytattam, mindvégig Weiszburg Tamás segítségével. Munkámat már hosszabb ideje a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettárában végezhetem, Embey-Isztin Antal tárvezető és Matskási István főigazgató szíves támogatásával. Ezúton szeretnék köszönetet mondani egykori és jelenlegi kollégáimnak is irántam való jóindulatukért. Végül, de nem utolsó sorban e könyv nem készülhetett volna el családom megértő türelme nélkül.

A kiadvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával jelent meg a Magyar Millennium alkalmából. További támogatást nyújtott a MOL Rt., az Érc- és Ásványbányászati Múzeum (Rudabánya), valamint a Koch Sándor Alapítvány (Miskolc).

 


 

 

Az előző lapszám

A folyóirat főlapja

A következő lapszám

 

 

 

Web: Szujó Péter

HOM 2002

< A lap teteje / Top of Page > < Nyitó lap / Open Page >
< Történet / History > < Állandó kiállítás / Exhibition > < Gyűjtemény / Collection >
< Könyvtár > < Folyóiratunk /  Journal > < Kiadványok / Publications > < KözművelődésEducation >
< Ásványcsere / Exchange of Minerals > < Tudománytörténet / History Of Mineralogy > < Alapítványunk /  Foundation >
< Ásványfajok/ Minerals in Hungary > < Linkek / Links > < Magyar verzió/English Version > < A HOM főlapja/Open page of HOM web >